Ülsz a sötét szobában, csillagokat nézve.
Elvarázsol fénye.
Szemednek szépség, lelkednek boldogság, de
nem tudod befogadni a csodát, mert
megállíthatatlanul hull a könnyed.
Le kéne tenni a terhet, de nem megy.
Egyetlen vigaszod, hogy szabadon sírhatsz,
mert nem látja, hallja senki.
Talán a…
Nézte, forgatta a kezében lévő fél szelet kenyeret, amin vastag penészréteg pihent. Lehetne ez áfonya lekvár is, merengett magában. Ó, de mikor láttam én olyat? Még, lekvárt sem. Régen, sok barackból főztünk lekvárt. Akkor még szép volt minden. Volt egy kis telkünk. Milyen jó is volt ott tölteni a…
Ami, tegnap még fontos volt,
az ma már a sorban az utolsó.
Egy perc alatt képes változni minden.
Már, nem fontos, mit mond a másik,
szíve milyen dallamot játszik.
Ma, már lényegtelen,
ami tegnap még örömet okozott.
Nem számit a rombolás,
hogy mit teszünk tönkre.
Új célok születtek.
A régit…
Zsebkendőjére csomót kötött. Úgy, ahogyan hosszú, hosszú éveken át tette, mikor valami fontos dologra akart emlékezni. Még apjától tanulta, hogy a zsebkendő, arra is jó, hogy fontos dolgokra emlékeztessen. Butaságnak gondolta mindig, hisz oly sokszor előfordult, hogy csak nézte, nézte a csomókat, de…
Nem vagy már olyan, mint rég.
Halvány már a szerelem lángja.
Ajándékként, már csak könnyeket kapok.
Megváltozott minden.
Aggódó szeretet már nincsen.
Titkok, rejtélyek, övezik a perceket.
Ezt, adod nekem.
Nincs harag, nincs panasz, de
nem kell több szomorú nap.
Egyszer talán, szép emlékké…
Didergős őszi reggel nehéz az ébredés, visszahúz az ágy. A vén, öreg belvárosi ház is csendes. Nem kopognak cipősarkok a folyosókon, nem sírnak gyerekek. Öregek a lakók, úgy, mint maga a ház is. A harmadikon lassan nyílik az ablak, ahol ősz hajú férfi tekint ki. Körülnéz, majd tekintetét az ég felé…
