Gábor és Gabriella oly szépen, dallamosan csengenek e nevek és, ha hozzátesszük, hogy barátok ők, akkor még szebbek. Férfi és nő barátsága, mi tíz éve már megbonthatatlan. Jöhet vihar, zápor, irigység, vagy áskálódás nem ejt sebet a barátság burkán. Munkahelyen kezdődött e kapcsolat. Egyetem után…

Ó, Istenke! Karácsonyra kéne, mert apának és anyának nincs rá pénze. Térdepelt a templom falai között, kezét imára kulcsolva az apró fiúcska. Délután volt, kevesen voltak, csak néhányan imádkoztak. Iskolatáskája a pad mellett hevert, míg a picinyke fiúcska az Istenkével beszélgetett. Tíz éves…

Szép csendesen, észre sem vettük, de szerepet cseréltünk. Te, gyerek lettél újra, és én vigyázok Rád, ahogyan Te vigyáztál rám, sok-sok éven át. Könnyes a szemünk, ha egymásra nézünk, mert te erős anya akartál maradni, amíg csak élsz. Én, pedig örökké gyerek szerettem volna maradni, mert jó…

Repülnek az évek. Gyorsan véget ér az élet. Ami, ma a jelen, az holnap, már csak a múlt. Maradnak az emlékek, és talán egy- két barát, akik, úgy szeretnek, ahogyan vagy, és nem akarnak megváltoztatni téged. Hálás lehetsz a sorsnak, ha megadja ezt neked. Minden évvel bölcsebb leszel /…

Nyüstöl a párom, hogy írjak verset. De, minek? Annyi már a vers, mint égen a csillag, majd pont az enyémre vágynak. Írjál szép, szerelmes gondolatokat, kedves, szívhez szóló sorokat. Szerelmes vers? Ugyan, kinek kell? Mindenki rohan, az érzelmekben nem mélyül el. Csalj boldogságkönnyeket…

Zsebkendőjére csomót kötött. Úgy, ahogyan hosszú, hosszú éveken át tette, mikor valami fontos dologra akart emlékezni. Még apjától tanulta, hogy a zsebkendő, arra is jó, hogy fontos dolgokra emlékeztessen. Butaságnak gondolta mindig, hisz oly sokszor előfordult, hogy csak nézte, nézte a csomókat, de…

Kriszta, gyorsan kaptam magára a ruhákat, hogy nyitásra odaérjen az üzlethez. Még a kávét is kihagyta, mert fontos volt, hogy ma a vágyott terméket beszerezhesse. Kilépve a kapun órájára nézve megnyugodott, mert látta, hogy időben odaér. Hirtelen viszont elfogta az aggódás, mert mi lesz, ha nem kap?…

Negyvenegy évvel ezelőtt, mikor leszállt az este a pici falura, egy anyám számára nehéz nap után éjfél előtt megszülettem. Szegény anyám. délelőtt még a kertben szorgoskodott, majd délután még megtapasztotta a vályogház falát, mondván, tiszta helyre szülessen a gyerek. Nagyon várta már a napot, hogy…

Fejét tenyerébe temetve ült. Reményt vesztve, csodában már nem reménykedve. A napsütés nem vigasztalta. A külvilág, mintha nem is volna. Szemei fátyolosak voltak, ha véletlenül felpillantott és tekintetét valaki elkapta az láthatta. Túl volt már a negyvenen jócskán. Kora a félévszázadhoz közelített…

- Emlékszel? - Emlékszem. - Te meséled, vagy én meséljem? - Meséld Te, Drága, hisz mindig Te szoktad. - Mondd, miért van az, hogy még mindig olyan jó erről mesélni? Miért olyan jó még ennyi év után is felidézni? - Miért jó fogni a kezed, mi itt van velem? Azért, mert összeköt a szeretet.…