A szeretet véges?
Fejét tenyerébe temetve ült. Reményt vesztve, csodában már nem reménykedve. A napsütés nem vigasztalta. A külvilág, mintha nem is volna. Szemei fátyolosak voltak, ha véletlenül felpillantott és tekintetét valaki elkapta az láthatta. Túl volt már a negyvenen jócskán. Kora a félévszázadhoz közelített…