A szív, és az ész beszélgetése, szakítás után. / Humorra hangolva, de a valóság határán. / Hiányzok neki, mert szeretett. Ó, használd már a fejed, hisz már nem szeret, de lehet, hogy nem is szeretett soha, csak szerepet játszott. Ó, te kis ostoba! Biztosan sokat gondol még rám. Te,…

Harminc évesen úgy veszem számba életem elmúlt eseményeit, napjait, mintha közel lennék a százhoz. Na, jó, a nyolcvanhoz, és a halálra készülnék, pedig én élni szeretnék. Énekelni a fürdőszobában reggelente, mikor a tükörbe nézve álmosan, de boldogan kenem a borotvahabot az arcomra. Énekelni, mert…

Rohanó, tolongó emberek, néha egy-két anyázás oda-vissza, ez az ébredő város hangulata. -Kérem kedves utasaimat, használják az összes ajtót a le, és felszálláshoz! Nehezen, de elindulunk Buda felé a Ferenciek teréről. Van, aki olvas. Van, aki még fel sem ébredt szerintem. Oldalra tekintek és egy…

Fél év kóma. Soha nem tudtam, mi az. Most volt benne részem. Egyszemélyes kórházi kórterem, fehér falak, csöpögő infúzió. Ágyamnál egyenruhás őr. Már néztem tükörbe, miután a kómából felébredtem, de idegen arc nézett rám vissza. Semmire, de semmire nem emlékszem előző életemből. Néha bevillannak…