Nézel rám, mint naiv kis lényre,ki elhiszi minden szavad. Boldog a lelked, mert bármit mondasz, nem cáfolom meg. Csendben bólintok csupán, mert mit is mondhatnék? Hamis szavaidra, mit is válaszolhatnék? Miért szóljak? Vitát miért szítsak, hisz ha elmondanám, amit érzek, és…

Vársz egy szót, egy mondatot, mert olyan jó lenne, ha jönne, de, hiába mert nagy a csend. A szó, a mondat, nem simogatja lelked, mert nem szól az, ki számodra a legfontosabb.  Furcsa az élet, mert régen oly sok volt a szó és a mondat, hogy válasszal alig győzted. Régen mindenre volt idő, és…