Felhúzós katica pörög a téren össze-vissza és, ha kitáncolta magát, újra felhúzza a pici gyerek kéz, hogy a pörgést láthassa újra. Ami, neki elég furcsa, mert soha életében nem látott még ilyet, hogy a katicabogáron így táncolnak a pöttyök. Anyukája is meglepetten nézi ezen elmés szerkezetet, és azon gondolkodik, ki gyárthatott ilyet és mi történt vele, mikor ezt a gyereknek megvette, mert, hogy katicabogár, az csak onnan tudható, hogy hét pötty van rajta, de lehetne ez búgócsiga, vagy táncoló kutya is, az elképzelésnek csak a fantázia szab határt.

A piciny gyerek is csak nézi, de nem igazán érti, mert néha akkorát fordul a bogár, hogy fejre áll, majd megrázza magát, mintha avarból bújt volna elő, és testét falevél borítaná, és meg akarna szabadulni tőle. Két pörgés után, furcsa mozdulat újra, mintha 220 rázná, abba nem hagyva. A gyerek hátrál is kettőt, mert, mit látott, megijeszti őt.  Majd a játékot megunva anyja felé fordul, és menjünk, anya, azt mondja, a játékot otthagyva.

Érte nyúl egy férfi, ki régóta nézte már e különös bogarat, csendben félrevonulva megforgatja kezében és nézi, de az csak pörög szüntelenül, majd magának mondja, de úgy, hogy még az anyuka hallja, hogy furcsa ez a szerkezet, mert olyan, mint az élet, amiben csak vergődni lehet, de újra és újra fel kell állni, és pörögve tovább kell csinálni. Lehet, hogy ezt a vacakot felnőtteknek csinálták, hogy lássák, ez az élet, az örök körforgás és nincs megállás?

Keresem ebben a játékban a szépet, de akárhogyan is nézem, nem találom. Olyan ez, mint az én életem, mert mostanában a boldogság elkerül engem. Igaza van ennek a piciny gyereknek, hogy itt hagyta, mert a szépet kereste benne, de nem látta. Mivel, neki már nem kell, hazaviszem én, hogy nálam pörögjön és lássam, nincs megállás. Talán, egyszer lecsillapodik ez a pörgés és megáll, a pöttyöt felém mutatva, mert akkor tudni fogom, hogy közelít felém a boldogság. Addig, meg csak pörögjön szépen tovább.

A gyerek, anyja kezét szorítva mondja.

• Anya! A bácsi magában beszél, miközben az én játékomat fogja, de nem kérem tőle vissza, mert nekem úgysem tetszik, Ő meg sír, látom, mert annyira akarja.