A szív, és az ész beszélgetése, szakítás után.

/ Humorra hangolva, de a valóság határán. /

• Hiányzok neki, mert szeretett.
• Ó, használd már a fejed, hisz már nem szeret, de lehet, hogy nem is szeretett soha, csak szerepet játszott. Ó, te kis ostoba!
• Biztosan sokat gondol még rám.
• Te, elvesztetted a józan gondolkodásmódodat. Miért gondolna rád? Hisz, azért szakított veled, hogy boldog legyen mássál, máshol.
• Biztosan tudja, hogy sírok utána.
• Jót is röhög rajta, hogy hogyan lehetsz ilyen balga, hogy azért sírsz, aki szerelmedet nem akarja.
• Biztosan olvasta levelem, amiben leírtam, hogy még mindig mennyire szeretem.
• Ó, dehogy olvasta. Egyből a kukába dobta. Nem érdekli a lelki nyafogásod. Egyet szeretne csupán, hogy hagyd békén már.
• A tárgyak, amiket tőlem kapott, biztosan emlékeztetik rám, és ha rájuk néz, gondol rám.
• Te, csak hiszed. Elment az eszed, hisz megszabadult már mindentől rég.
• Biztosan elmegy olyan helyekre, ahol együtt voltunk, mert lelke mélyén hiányzik neki az-az érzés, amit együtt éltünk át.
• Elmegy, ja, de már nem veled, és tudod, mi jut majd eszébe? Az, hogy milyen mókás voltál, mikor egy fűszálban elbotlottál, és sáros lett a ruhád, meg az arcod. Ja, és úgy nyafogtál, mint egy kisgyerek. Ezen, újra halálra röhögi magát, és boldogan magához öleli új párját, aki azt hiszi, hogy személye az imádott férfit ily boldoggá teszi.
• A kedvenc sütijéről, amit oly sokat sütöttem neki, csak rám gondol majd?
• Ne hidd! Örül, hogy újra eheti és van, aki ezt meg is süti, akinek a fáradozását meg is köszöni.
• Biztosan felhív még.
• Ne, vegyél rá mérget, max ha nálad hagyta a fúróvéget.
• Biztosan gondol rám napközben.
• Kakil a fejedre. Nyakig ül a jakuzziban, örömben, boldogságban, és az egyetlen, akire nem gondol az te vagy. Örül, hogy nem zavarod nap, mint nap, de te csak aggódd miatta magad halálra.
• Biztosan sokat jelentettem neki, mert mikor elment, azt mondta, hogy én értékes ember vagyok és jobbat érdemlek, mint ő.
• Te, még beveszed ezt az ezer éves dumát? Már, nagyanyád is átlátott a szitán, mikor ezt hallotta. A te szemed miért van még csukva? Ez, egy sablon duma, hogy minél előbb lépni tudjon és rád, még álmában sem gondoljon.
• Vissza fog még térni hozzám, mert rádöbben, hogy szeret.
• Soha, nem fog visszatérni. Kivéve, ha úgy hozza az élet, hogy magányos lesz, és kell neki egy kis vigasz, és tudja, te, jó kis alany leszel erre, mert voltál olyan balga, hogy feledni nem tudod soha.
• Szeresd, ha akarod, de saját vermed ásod, mert ő, már soha nem fog szeretni. Te, ezek után csak játékszer lehetsz, de ha ilyen buta vagy, akkor meg is érdemled.
• Miért történt ez velem?
• Mert, nem vagy más, mint egy hiszékeny, szerelmes liba, aki soha nem hallgat az eszére. Inkább rohan a vesztébe.