Nézem a hirdetéseket, gondolván, már mindent láttam, de mekkora tévedés, mert érnek még meglepetések bőven. Most, amiről szólok az egy, eladó ház hirdetés lenne, de szóhoz nehezen jutok. Már, nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek, mert amit látok az ledöbbent. Az, hogy egekben az árak, nem lep meg és most nem is ez a lényeg, mert az, hogy mi mennyit ér, arról órákon át vitatkozhatnánk. De, ha van, aki egy ólért ad 20 millát, hát legyen. Vele, boldog legyen. Igaz, szalmát is kap hozzá. Így, már-már meg is van a hálószoba. Romantikázhat, ha akar. Mikor, úgy kezdődik egy hirdetés, hogy szeretett otthonunk eladó, akkor kíváncsian nyitja meg az ember, mert arra számit, hogy átjárja az otthon melegének az érzése, hisz szeretett otthonunk csak az lehet, ahová sok kedves emlék köt. Amiben benne van két kezünk munkája, ahol féltve ápoljuk értékeinket. Szeretett otthon az lehet, amiben benne van mindennapjain boldogsága, ahol minden egyes darabhoz lelki kötődésünk van. Csendes kis meleg zúg és sorolhatnám. Na, ezzel az érzéssel nyitottam meg a napokban egy hirdetést. Szóval, szeretett otthonunk (Ma, már feltételezem, azért kezdte ezzel, mert valahol gondolom hallotta, hogy erre harapnak a vevők. )

Szóval: Szeretett otthonunk eladó. Eddig jó. Falazata vályog, itt-ott tégla. A vályog jó, de hol a tégla? Valahová biztosan beépítette Béla, de a képen nem látható. Majd megkeresi, aki megnézi. Repedés mentes, nem vizes, a tető stabil. De, lássuk a képeket. Nem tudom, hogy a repedés hol kezdődik, de már az első képen látható, hogy hosszanti repedés osztja meg a két ablak közötti falat. Az utcafrontról is látható, hogy nem egy cérnaszál akadt fel a falon. Tovább haladva, a fal derékig felázva. Ez mi lehet? Talán a kacsaúsztatóból terelték erre a vizet a kacsák? Biztosan, mert ugye a ház nem vizes. A bejárati ajtó kicsit görbe, de lépjünk be rajta. Itt egy veranda fogad, vagy divatosabban előtér. Ablakai kicsi kockákból állnak össze. Néhány üveg hiányzik. Így, már a klíma is megoldott. Száradó ruhák uralják a teret. Szemben a konyha, de olyan zsírosa a kő, hogy csúszva érkezhet az ember a mosogatóhoz a tányérokkal. Nem is időzök a képnél sokat, mert van még két szoba és a fürdő. Mindkét szoba mennyezetén beázás foltok, bár lehet, hogy freskóknak mondja, mert beázás ugye nincs a tető stabil. Két heverő az egyik szobában. Egyik két méter magasan ruhákkal teledobálva. Olyan otthonos. A másik szobáról nincs is kép igazán csak egy földön heverő cipő, amiből látom, hogy nincs parketta vagy padló. Hepehupás beton az egész. Már csak a fürdő van hátra, de mikor meglátom, szívesebben mennék hátra. Csempék itt-ott hiányosak, de ahol van ott is hol fehér, hol sárga. Itt, már azt kérdezem, hogy mondd, mit szerettél rajta? Mitől volt ez számodra a szeretett otthon? A kád vastagon vízköves. A csap rozsdás. A kézmosó sarokba dobva, majd legyen rá az új tulajnak gondja. Keresném még a wc-ét, de nincs. Legalábbis képet nem találtam. Biztosan pottyantós van kint valahol. Elég is volt a benti séta. Még néhány külső kép a tetőt mutatja, amin van cserép, de elég rozoga alapokon pihen. Van melléképület, amiről azt mondja, hogy sok lehetőséget kínál. El is gondolkodom nyomban, hogy azonnal bontandó vagy várhat még egy- két hetet. A kert gondozott és ápolt. Ja, dzsungeltúra remek helyszíne lenne, az tuti. Aki megveszi nem fog unatkozni. Ez lenne egy szeretett otthon? Legalább őszinte lenne, és azt írná, hogy szabadulni akarok tőle, mert repedt, vizes, és felújítani nincs se kedvem, se pénzem. Ugye, ilyen esetben másként nézne rá az ember és más érzést keltenének benne a képek, mert talán látná benne a lehetőséget. Sok sikert, mondom, és bezárom a hirdetést. Többet nem is nézek, mert egy napra elég volt ez bőven. A végén az árát látván, ki is kerekedik a szemem, és el is fogyott minden szavam.