Minden pénteken, kora délelőtt, a férfi, kezében virággal tartott a kis kápolna felé. Fél éve már annak, hogy ezzel kezdi minden pénteki napját. Minél közelebb ért a kápolnához, annál szomorúbb volt arca és egyre fátyolosabb volt szeme. Hiányzott, ki a mindene volt, aki értelmet adott életének. Nem…
Hálót szőtt a pók, ki nagyon szerelmes volt.
Egy póklány csókjára vágyott, kit szíve választott.
Szerelem volt első látásra,mert elég volt egy pillanat,
és a pókfiú teste a vágytól remegett.
Mesés képet alkotott arról,hogy milyen csodás is lesz a póknász,
ha majd övé lesz, kit teste és szíve…
Szabadulnék a gondolattól, űzném tova, de csak csillapodik néha és nem megy sehova. Itt marad fejemben és gyakran zakatol, hogy feltegye újra és újra a kérdést, miért? Miért? És egy válasz van csupán, nem akarom így tovább, mert felemészt a tudat és apró darabokra szed hónapok alatt. Mivel a…
Ez, az a pad! Leülünk kicsit, kedves? Gyönyörű ősz van, úgy, mint akkor volt, mikor öreg barátomat megismertem. Sokat köszönhetek neki, mert általa csodálkoztam rá a világra és találtam rá a szeretetre.
Kár, hogy már nincs közöttünk és nem tudtam megismerni. Csodálatos ember lehetett, hisz oly…