Csalódunk olykor, mert amiről azt hittük igaz,

az nem volt más, mint hazugság

Csalódunk, és ez úgy fáj, mert édes szavakba burkolt

üzenetekkel simogatták lelkünk, és mi hittünk,

mert hinni akartunk, de egyszer a szavakról

lehullt az édes máz, és a tettek a szavak

ellenkezőjét mutatták

Bizalmat, szeretet adtunk a szavakért cserébe,

majd tettekkel tapostak földbe

A fájdalom oly nagy, és érthetetlen, hogy az

égiektől kérdezzük, újra és újra:

Miért történt ez így, és miért pont velünk, mikor

mi hittünk és szerettünk?

Nincs válasz, mert mindenre az idő múlása ad

feleletet, hisz megvan mindennek az oka, de talán

évek kellenek ahhoz, hogy megtudjuk, mi, miért

történt velünk

Csalódunk, de tovább lépünk, mert menetelés

az életünk

Megerősödünk kissé minden ilyen alkalommal,

mert tudjuk néhány hét, vagy hónap csupán és

ezt a csalódást is feldolgozzuk, mert egy napon

felsóhajtunk, hogy ezt is túléltük

Tanulva az esetből haladunk tovább, mert az élet

nem csak csalódások sora, hanem sok boldog

nap hordozója

Elfogadjuk, hogy vannak jó és rossz napok, és

vannak, kik szeretnek, és vannak, kik becsapnak

Rájövünk arra, hogy hamisak a szép szavak néha,

de elfogadunk mindenkit olyannak, amilyen, mert

azt, hogy tettét mi motiválta, ami által nekünk

csalódnunk kellett, igazából nem ismerhetjük,

hisz ahhoz végig kéne járni az Ő útját, és

ismerni kéne lelkének minden rezdülését, és ki

tudja, talán egyszer még hálásak is leszünk Neki,

mert, ha fájdalmak árán is, de eljutunk oda,

ahová a csalódás nélkül nem jutottunk volna

el soha

Ezért bocsássunk meg annak ki bánatot okozott, és

lelkünkből a tüskét kihúzva, haladjunk tovább

életünk útján