Kérnéd még kezem,

hogy nyújtsam feléd,

de erős már e kéz.

Kérnéd még csókom,

de már elcsókoltam.

Kérnéd még, hogy simogassalak,

de már elfáradtam.

Kérnéd még, hogy hallgassalak meg,

de ma már jobb a csend.

Kérnéd még lelkem dalát,

de már eldaloltam minden dallamot.

Kérnél, még,

de adni már semmit nem tudok,

mert összetört lelkemet

magára hagytad és

az feledni nem tud.