Repülnék hozzád, ha lehetne.

Nyakadba ugranék nevetve.

Addig csókolnám ajkad,

míg szemed ragyogásától,

testem izzana.

Akkor, összegabalyodnánk jó szorosan, és

vágytól ittasan, hevesen szeretkeznénk,

míg testünk azt nem mondja,

ez volt a nap legszebb pillanata.

Repülnék hozzád, de nem lehet,

ettől fájdalmas könnycsepp, gördül végig arcomon,

míg elér ajkamig,

halk suttogásra bírva azt, hogy elmondja:

Repülnék hozzád, ha lehetne, de nem lehet,

így csak halkan suttogom,

hiányzol, szeretlek nagyon.