Szerettünk, vagy csak úgy tettünk?

Öleltünk, vagy csak karunk lendült?

Barátság volt vagy szerelem?

Valóban édes volt a csók,

vagy csak ott éreztük annak?

Kérdések, de nincs válasz.

Ma, már nem várnak.

Nem aggódnak értem.

Már, nem én vagyok valakinek a minden.

Emlékké fakulnak az együtt töltött percek.

Majd, szép lassan begyógyulnak a sebek, és

nem lesznek kérdések, mert

választ ad mindenre az élet.

De, ma még kérdés,

hogy miért kellett így történnie annak,

amiről azt hittük, hogy örökké tart?