Becsengettek
Nagy volt az izgalom reggel.
Anya, a kezemet nehezen engedte el.
Becsengettek!
Én, boldog voltam, de egy kicsit féltem,
mert ez már nem az ovi,
ahol egésznap lehet játszani.
A Gyuri is hiányzott, aki az ovis legjobb barátom volt.
Írok majd neki levelet, ha megismerem a betűket.
Délutánra a félelmem tovaszállt,
mert a tanító néni azt mondta,
élmény lesz, minden óra.
Mosolygott is az arcom, mikor értem jött a nagyi.
Boldogságom okát kérdezte.
Büszkén kihúztam magam, és azt mondtam:
Én, már iskolás vagyok nagyi.