A tavasz gyönyörű fényében,
sír a lelkem,
mert nem foghatom kezed.
Nem ölelhetlek.
Szerelmem édes szavaival,
nem halmozhatlak el.
Tél van a lelkemben.
Hó takarja, védi, szerető,
szerelmes érzéseim.
A szürke magány, nem nevettet.
Halkan suttogom neved.
Ugye érzed, bárhol is…