Nehéz azt szeretni, akit soha nem szerettek.

Aki, csak létezett csupán, vagy

eldobtak kurtán –furcsán.

Nehéz, mert nem hiszi, hogy

érzéseid őszinték és tiszták, hisz

oly sokszor csalódott már.

Szeretetet adsz,

amiről néha azt hiszi túl sok,

vagy tolakodó, vagy valamit akarsz.

Hisz, oly sokszor megtévesztették már,

szeretetet hazudva, hogy félve hisz a szóban.

Nehéz szeretni, de küzdesz,

mert örömöd,az lenne, ha

Ő boldog lenne, mert annyira szereted,

hogy sokszor, még te is alig hiszed el.

Először örül, majd eltol magától, és érzed,

hiába minden tetted, Ő már nem akar téged.

Egy idő után feladod a harcot,

mert hiába minden harcod,

napról, napra könnyesebb az arcod.

Elköszönsz tőle egy hűvös reggelen,

közben, didereg lelked, de engeded.

Ő, már nem hallja, de halkan suttogva kéred,

találja meg a szeretet, szerelmet.

Legyen boldog legalább egyszer.

Kéred az Istent, segítse Őt ebben.