Egy férfi életfilozófiája
Ágról, ágra szállok, mint a szabad madár.
Mindenütt ott hagyok egy inget és gatyát,
mert tudom, hogy visszatérek.
Most, éljek, amíg lehet, mert
ha a fejemhez vágják majd, az
otthagyott ruhadarabokat, akkor
már nem kellek senkinek, és inget,
gatyát moshatok magamnak.
Hol itt vagyok, hol ott.
Éppen amihez kedvem van.
Lényeg, hogy jól érezzem magam, és
öleljenek szerelemmel,
főzzenek nekem örömmel.
Elkötelezni magam?
Ugyan minek, amíg menni tudok és várnak,
addig igába nem hajtom fejem, mert
így vagyok boldog, szabad ember.
Miért vegyem más gondját magamra?
Miért vigasztaljam, ha sír?
Nekem nevetés kell és nem könnyek.
Szabad akarok lenni, amíg csak élek.
Kérdezik sokan, a jövőre nem gondolok?
Nem.
A jelenben élek, és minden percet megélek.
Nincs holnap, mert ki tudja, hogy élek e még.
Most kell élni, amíg lehet,
most kell menni, amíg tudok,
mert tudom, boldogok, ha látnak, és
minden nap várnak.
Én, pedig ruhát válthatok,
mielőtt másfelé indulok.
Én, így vagyok boldog.