Szívem kicsit öreg már, de

érzem a szerelem édes dalát, ami

oly heves, mintha húsz éves lennék.

Nevetek magamon,

Ó, te vén bolond, mondom.

Gondoltad volna, hogy

öreg szíved táncot jár újra?

Még, bele is pirulok,

ha a szerelemre gondolok.

Még, jó hogy senki nem látja, mert

el sem hinnék,hogy öreg,

bolond szívem így szeret még.

Néha, kicsit azért félek, mert

talán, el sem hiszi Ö, hogy úgy szeretem,

ahogyan mondom, mikor arcát megsimogatom.

Tél felé tartok korban.

Tavasz van a szívemben.

Nyári táncot lejt lelkem.

Az ősz, legszebb szerelmét,

neked adom Kedvesem, mert

életemben ez a legszebb szerelem,

mert sokkal hevesebb, mint az első szerelem.

Számomra, ez a vénasszonyok nyara,

amit megtölt az élet mosolya.